A krónikus kismedencei fájdalom szindróma (CPPS – Chronic Pelvic Pain Syndrome) az egyik legösszetettebb urológiai kórkép. Sok beteg hónapokon vagy akár éveken keresztül jár különböző szakrendelésekre, miközben a laborvizsgálatok, a vizelettenyésztés és a képalkotó vizsgálatok nem mutatnak eltérést. Ennek ellenére a panaszok valósak, és jelentősen ronthatják az életminőséget.
Mi az a CPPS?
A CPPS olyan, legalább három hónapja fennálló vagy visszatérő kismedencei fájdalom, amelynek hátterében nem igazolható bakteriális fertőzés vagy más egyértelmű szervi eltérés. A korábban gyakran használt „krónikus prosztatagyulladás” elnevezés sok esetben félrevezető, mivel a betegek többségénél sem fertőzés, sem valódi prosztatagyulladás nem mutatható ki. Emiatt a nemzetközi szakmai ajánlások ma már a krónikus kismedencei fájdalom szindróma, illetve prosztata fájdalom szindróma megnevezést részesítik előnyben.
Milyen tünetei lehetnek?
A panaszok egyénenként nagyon eltérőek lehetnek. Leggyakrabban az alábbi tünetek jelentkeznek:
- fájdalom vagy kellemetlen érzés a gáttájékon,
- alhasi fájdalom,
- pénisz- vagy heretáji fájdalom,
- vizelés közbeni vagy utáni fájdalom,
- gyakori vagy sürgető vizelési inger,
- ejakuláció során jelentkező fájdalom,
- merevedési vagy egyéb szexuális panaszok.
A tünetek hullámzó lefolyásúak: előfordulhatnak hosszabb panaszmentes időszakok, majd ismét fellángolhatnak.
Mi okozza?
A CPPS pontos kialakulásának oka ma sem teljesen ismert. Valószínűleg több tényező együttes hatásáról van szó.
Korábban elsősorban húgyúti fertőzést vagy prosztatagyulladást feltételeztek a háttérben, azonban napjainkban egyre több bizonyíték utal arra, hogy a központi idegrendszer is fontos szerepet játszik a fájdalom fennmaradásában. Egy korábbi fertőzés, gyulladás, sérülés vagy más kiváltó esemény után a fájdalomérzékelés akkor is fennmaradhat, amikor az eredeti kiváltó ok már megszűnt. Emellett a medencefenék izomzatának fokozott feszülése, a stressz, a szorongás és más pszichés tényezők is hozzájárulhatnak a tünetek fenntartásához.

Hogyan történik a kivizsgálás?
A CPPS diagnózisa kizárásos diagnózis, vagyis először ki kell zárni azokat a betegségeket, amelyek hasonló panaszokat okozhatnak.
Ennek része lehet:
- részletes anamnézis,
- fizikális és ultrahang vizsgálat,
- vizelet üledék vizsgálat és vizelettenyésztés,
- szükség esetén PSA meghatározás,
- egyéb célzott vizsgálatok, ha azok indokoltak.
A kivizsgálás célja többek között a húgyúti fertőzés, a húgycsőszűkület, a prosztatarák vagy egyéb urológiai betegségek kizárása.
Hogyan kezelhető?
A CPPS kezelése mindig személyre szabott, és gyakran többféle terápiás módszer kombinációját igényli.
A kezelési lehetőségek közé tartozhatnak:
- életmódbeli tanácsok,
- célzott gyógyszeres kezelés,
- medencefenék fizioterápia,
- a fokozott izomfeszülés kezelése,
- szükség esetén pszichológiai támogatás vagy stresszkezelés.
Mivel minden beteg tünetei eltérőek lehetnek, nincs egyetlen, mindenkinél hatékony kezelés. A siker kulcsa a panaszok hátterének részletes feltérképezése és az egyénre szabott terápiás terv kialakítása. A nemzetközi ajánlások is multidiszciplináris megközelítést javasolnak.
Mikor forduljon urológushoz?
Ha három hónapnál hosszabb ideje fennálló gáttáji, alhasi, pénisz- vagy heretáji fájdalmat, illetve visszatérő vizelési panaszokat tapasztal, érdemes mielőbb urológiai kivizsgáláson részt venni. A megfelelő diagnózis felállítása nemcsak a súlyos betegségek kizárása miatt fontos, hanem azért is, mert a személyre szabott kezelés jelentősen javíthatja az életminőséget.
