Vesetumor
A vesedaganatok előfordulása világszerte emelkedő tendenciát mutat. Ez részben a képalkotó eljárások elterjedt alkalmazásával, részben az emelkedett átlagéletkorral is magyarázható. A veserák az 5. és 6. évtized betegsége. A nem is befolyásolja a betegség kialakulásának valószínűségét, férfiakban kétszer gyakoribb, mint nőkben. A vesedaganat előfordulása és a dohányzás között egyértelműen bizonyítható az összefüggés, a dohányzás férfiaknál 50 %-os, míg nőknél 20 %-os kockázatnövekedést jelent.
A tünetek a daganat kialakulását követően késve jelentkeznek. A klasszikus tünetegyüttes (vesetáji fájdalom, vérvizelés, tapintható hasi terime) csak kevés betegben jelentkezik.
A vesedaganatok kimutatásában a képalkotó eljárások nélkülözhetetlenek. Az esetek döntő többségét „véletlenszerűen”, más okból végzett hasi UH, CT, illetve MR vizsgálattal mutatják ki. A képalkotó eljárások további segítséget nyújtanak a műtét utáni követésben is.
A vesedaganat kezelésében elsődleges, egyben az egyetlen kuratív megoldás a daganat maradéktalan sebészi eltávolítása. A tumor mérete és helyzete meghatározza a választott műtéti típust. A minimál invazív technikák térhódításával a vese eltávolítása laparoszkópos módszerrel is kivitelezhetővé vált. Ezen módszerek mára már rutin beavatkozásnak számítanak és világszerte elterjedtek, hiszen onkológiailag a nyílt műtétekkel azonos eredményességűek.
Heretumor
A heredaganat elsősorban a fiatalabb férfiakban fordul elő. Nagyon fontos, hogy amennyiben a beteg a heréjével bármilyen rendellenességet észlel forduljon urológus szakorvoshoz. Tulajdonképpen férfiakban a herék önvizsgálata ugyanúgy javasolt, mint nőknél az emlő önvizsgálata. A here megnagyobbodása, vagy a benne tapintott kemény csomó hívhatja fel a daganatra a figyelmet. Ilyenkor további kivizsgálás szükséges: ultrahang, tumormarkerek. Heredaganat esetén a kezelés első lépése a tumoros here eltávolítása, majd ezt követően a szövettani eredmény és a daganat stádiumának függvényében további terápia jön szóba, amely lehet sugárkezelés, illetve kemoterápia. Hangsúlyozandó a korai felismerés, mert a heretumor egy viszonylag jól kezelhető betegség, ahol a betegek túlélése akár 20 év is lehet.
Húgyhólyag daganat
A húgyhólyagrák a rosszindalatú daganatok 2%-át teszi ki. Férfiakban gyakoribb, mint nőkben és főleg idősebb életkorban fordul elő. A dohányzás a daganat kialakulásának esélyét nagy mértékben növeli. Leggyakrabban jelentkező tünete a vérvizelés. Az elsődleges kezelés a daganat húgycsövön keresztüli eltávolítása. A további terápia a szövettani eredménytől függ. Amennyiben a daganat nem érinti a húgyhólyag izomrétegét, úgy ismételt húgycsövön keresztüli műtét és ún. hólyaginstillációs kezelések jönnek szóba. Amennyiben a daganat az izomrétegbe beterjed, úgy a húgyhólyag teljes eltávolítása vagy sugárkezelés javasolt. A daganat kiújulásának esélye a dohányzás elhagyásával csökkenthető.
Prosztatarák
A prosztata rosszindulatú daganata a férfiakban a leggyakrabban előforduló rosszindulatú daganatos megbetegedés. Az USA-ban évente 250.000 új prosztata tumoros beteg kerül felismerésre. Sajnos hazánkban ezzel kapcsolatban csak viszonylag régi statisztikai adatok állnak rendelkezése. A prosztatadaganat gyakran tünetmentes, máskor vizelési panaszokat okoz, de ez alapján nem lehet elkülöníteni a jóindulatú prosztata megnagyobbodástól. A prosztata daganat diagnózisa részben a prosztata tapintási leletével, részben a prosztata specifikus antigén (PSA) vizsgálatával állítható fel. Igen lényeges, hogy a PSA emelkedés már akkor jelzi a daganat fennállását, amikor az még nem ért el tapintható nagyságot. Természetesen a prosztata tumor gyanúja esetén szövettani mintavétel szükséges a diagnózis felállításához. A prosztata tumor irányába történő vizsgálat 50 év fölötti férfiaknál javasolt. Így, a prosztata daganat még korai stádiumban kerül felfedezésre és ezáltal megfelelő kezeléssel teljes gyógyulása elérhető. A korai prosztata daganat kezelésére elsődlegesen a prosztata teljes eltávolítása javasolt, de a sugárkezelés is szóba jöhet. Az eddigi eredmények alapján a korai stádiumban lévő prosztatatumorok esetében a 10 éves túlélés 95 % körül van. Áttétes daganatok esetén a kimenetel lényegesen rosszabb. Az áttétes betegekben rutinszerűen hormonkezelés javasolt.