Vesetumor
A vesedaganatok előfordulása világszerte emelkedő tendenciát mutat. Ez részben a képalkotó eljárások elterjedt alkalmazásával, részben az emelkedett átlagéletkorral is magyarázható. A veserák az 5. és 6. évtized betegsége. A nem is befolyásolja a betegség kialakulásának valószínűségét, férfiakban kétszer gyakoribb, mint nőkben. A vesedaganat előfordulása és a dohányzás között egyértelműen bizonyítható az összefüggés, a dohányzás férfiaknál 50 %-os, míg nőknél 20 %-os kockázatnövekedést jelent.
A tünetek a daganat kialakulását követően késve jelentkeznek. A klasszikus tünetegyüttes (vesetáji fájdalom, vérvizelés, tapintható hasi terime) csak kevés betegben jelentkezik.
A vesedaganatok kimutatásában a képalkotó eljárások nélkülözhetetlenek. Az esetek döntő többségét „véletlenszerűen”, más okból végzett hasi UH, CT, illetve MR vizsgálattal mutatják ki. A képalkotó eljárások további segítséget nyújtanak a műtét utáni követésben is.
A vesedaganat kezelésében elsődleges, egyben az egyetlen kuratív megoldás a daganat maradéktalan sebészi eltávolítása. A tumor mérete és helyzete meghatározza a választott műtéti típust. A minimál invazív technikák térhódításával a vese eltávolítása laparoszkópos és robot-asszisztált módszerrel is kivitelezhetővé vált. Ezen módszerek mára már rutin beavatkozásnak számítanak és világszerte elterjedtek, hiszen onkológiailag a nyílt műtétekkel azonos eredményességűek.
Heretumor
A heredaganat elsősorban a fiatalabb férfiakban fordul elő. Nagyon fontos, hogy amennyiben a beteg a heréjével bármilyen rendellenességet észlel forduljon urológus szakorvoshoz. Tulajdonképpen férfiakban a herék önvizsgálata ugyanúgy javasolt, mint nőknél az emlő önvizsgálata. A here megnagyobbodása, vagy a benne tapintott kemény csomó hívhatja fel a daganatra a figyelmet. Ilyenkor további kivizsgálás szükséges: ultrahang, tumormarkerek. Heredaganat esetén a kezelés első lépése a tumoros here eltávolítása, majd ezt követően a szövettani eredmény és a daganat stádiumának függvényében további terápia jön szóba, amely lehet sugárkezelés, illetve kemoterápia. Hangsúlyozandó a korai felismerés, mert a heretumor egy viszonylag jól kezelhető betegség, ahol a betegek túlélése akár 20 év is lehet.
Húgyhólyag daganat
A húgyhólyagrák a rosszindalatú daganatok 2%-át teszi ki. Férfiakban gyakoribb, mint nőkben és főleg idősebb életkorban fordul elő. A dohányzás a daganat kialakulásának esélyét nagy mértékben növeli. Leggyakrabban jelentkező tünete a vérvizelés. Az elsődleges kezelés a daganat húgycsövön keresztüli eltávolítása (TURT, TURBT). A további terápia a szövettani eredménytől függ. Amennyiben a daganat nem érinti a húgyhólyag izomrétegét, úgy ismételt húgycsövön keresztüli műtét (TURT/TURBT) és ún. hólyaginstillációs kezelések jönnek szóba. Amennyiben a daganat az izomrétegbe beterjed, úgy a húgyhólyag teljes eltávolítása vagy sugárkezelés javasolt. A daganat kiújulásának esélye a dohányzás elhagyásával csökkenthető.
Prosztatarák
A prosztata rosszindulatú daganata a férfiakban a leggyakrabban előforduló rosszindulatú daganatos megbetegedés. A prosztatadaganat gyakran tünetmentes, máskor vizelési panaszokat okoz, de ez alapján nem lehet elkülöníteni a jóindulatú prosztata megnagyobbodástól. A prosztata daganat diagnózisa részben a prosztata tapintási leletével, részben a prosztata specifikus antigén (PSA) vizsgálatával állítható fel. Igen lényeges, hogy a PSA emelkedés már akkor jelzi a daganat fennállását, amikor az még nem ért el tapintható nagyságot. Prosztata tumor gyanúja esetén multiparametrikus medence MR vizsgálat javasolt, majd indokolt esetben prosztata biopszia (szövettani mintavétel) végezhető. Az MR vizsgálattal azonosított gyanús területekből MR-UH fúziós prosztata biopszia segítségével célzott szövettani mintavétel végezhető.
